1. A tömítőfelület felületi állapota: A tömítőfelület alakja és felületi érdessége bizonyos hatással van a tömítési teljesítményre. A sima felület előnyös a tömítéshez. A puha tömítések nem érzékenyek a felületi viszonyokra, mert könnyen deformálódnak, míg a felület állapota jelentős hatással van a kemény tömítésekre.
2. A tömítőfelület érintkezési szélessége: Minél nagyobb az érintkezési szélesség a tömítőfelület és a tömítés vagy a tömítés között, annál hosszabb a folyadékszivárgáshoz szükséges út, és annál nagyobb az áramlási ellenállás vesztesége, így a tömítés előnyére válik. Ugyanakkor azonos szorítóerő mellett a nagyobb érintkezési szélesség csökkenti a tömítés fajlagos nyomását. Ezért megfelelő érintkezési szélességet kell keresni a tömítőelem anyaga alapján.
3. A tömítőfolyadék tulajdonságai: A folyadék viszkozitása jelentős hatással van a tömítések és a tömítések tömítési teljesítményére. A nagy viszkozitású folyadékok gyengébb folyóképességük miatt könnyebben lezárhatók. A folyadékok viszkozitása sokkal nagyobb, mint a gázoké, ezért a folyadékok könnyebben zárhatók, mint a gázok. A telített gőzt könnyebb tömíteni, mint a túlhevített gőzt, mert cseppekké kondenzálódik, amelyek elzárják a tömítőfelületek közötti szivárgó csatornát. Minél nagyobb egy folyadék molekulatérfogata, annál könnyebben elzárható szűk tömítőrésekkel, ezáltal megkönnyítve a tömítést. A folyadéknak a tömítőanyaghoz való nedvesíthetősége szintén befolyásolja a tömítést. A könnyen nedvesedő folyadékok hajlamosak a szivárgásra a tömítés és a tömítés mikropórusain belüli kapilláris hatás miatt.
4. A tömítőfolyadék hőmérséklete: A hőmérséklet befolyásolja a folyadék viszkozitását, így befolyásolja a tömítési teljesítményt. A megnövekedett hőmérséklet csökkenti a folyadék viszkozitását és növeli a gáz viszkozitását. Ezenkívül a hőmérséklet-változások gyakran deformálják a tömítőelemeket, és hajlamosabbak a szivárgásra.
5. A tömítő tömítés és a tömítés anyaga: A puha anyagok nagyobb valószínűséggel esnek át rugalmas vagy képlékeny deformáción az előfeszítés hatására, így elzárják a szivárgó csatornákat és elősegítik a tömítést; a puha anyagok azonban általában nem tudnak ellenállni a nagynyomású folyadékoknak. A tömítőanyag korrózióállósága, hőállósága, sűrűsége és hidrofilitása mind-mind bizonyos hatással van a tömítésre.
6. Tömítőfelület fajlagos nyomása: A tömítőfelületek közötti egységnyi érintkezési felületre eső normál erőt tömítési fajlagos nyomásnak nevezzük. A tömítési felület fajlagos nyomásának nagysága fontos tényező, amely befolyásolja a tömítések vagy tömítések tömítési teljesítményét. Jellemzően egy bizonyos fajlagos nyomás keletkezik a tömítőfelületen előfeszítés alkalmazásával, ami a tömítés deformálódását okozza, és csökkenti vagy megszünteti a tömítő érintkezési felületek közötti hézagokat, így megakadályozza a folyadék áthaladását és tömítést biztosít. Megjegyzendő, hogy a folyadéknyomás változást okoz a tömítőfelület fajlagos nyomásában. Míg a tömítőfelület fajlagos nyomásának növelése előnyös a tömítés szempontjából, ezt korlátozza a tömítőanyag nyomószilárdsága; dinamikus tömítéseknél a tömítőfelület fajlagos nyomásának növekedése a súrlódási ellenállás megfelelő növekedését is eredményezi.
7. A tömítést befolyásoló külső tényezők: A csőrendszer vibrációja, a csatlakozó alkatrészek deformációja és a beépítési helyzet eltolódása további erőket fejthet ki a tömítésre, így hátrányosan befolyásolja a tömítést. Különösen a vibráció okoz időszakos változást a tömítőfelületek közötti szorítóerőben, ami meglazítja az összekötő csavarokat és a tömítés meghibásodását okozza. A vibráció oka lehet külső vagy a folyadék rendszeren belüli mozgása. A megbízható tömítés biztosítása érdekében a fenti tényezők mindegyikét gondosan mérlegelni kell, és a tömítések és tömítések gyártása és kiválasztása kulcsfontosságú.
